Mi tetszett benne?

 photo by aknacer on flickr

Egy tanárom mondta mindig még a gimiben, amikor csókolózó párokat látott a folyosón "Juliskáim (így hívta a lányokat) nem szerelmesek vagytok ti, hanem hormonzavarosak!" Hát, ami azt illeti, nem árt néha kordában tartani a saját képzelőerőnket.

"Egyetemi Szilveszteri buliban találkoztunk, egy baratnőm lakótársa. Orvosira jár, az a tudós típus, de hozzá sportos is és ez a kombináció mindig nagyon vonzott. Beszélgettünk, ő nem érezte jol magát, nem is nagyon ivott, én is elég fáradt voltam, Szilveszteri bulikban sosem tudtam nagyon elengedni magamat, olyan erőltetettnek érzem mindig az ünneplést. Mielőtt elment volna mondta, hogy menjünk el kávézni. Számot nem cseréltünk, de megvolt a közös ismerős, na meg a Facebook. Pár nap elteltével nem hívott, nem keresett, végül írtam neki egy Facebook üzenetet, hogy akar-e még kávézni egyet. Még 2 nap, teljes csönd. Már itt tudnom kellett volna hogy fölösleges erőltetni a dolgot, de valami mindig azt mondja bennem, hogy megér ez még egy próbálkozást, hiszem sosem lehet tudni. Aztán egy délután írt hogy aznap ráérne, találkozzunk. Persze én örültem hogy egyáltalán válaszolt: túl sok férfi már ezt sem tette meg. Este találkoztunk egy helyes kis kávézóban, süti, kávé, tea, jót beszélgettünk, úgy tűnt hogy sok közös van bennünk. Tetszett, hogy férfias és nem az a romantikus tipus, meg viccelt is vele hogy egyszer egy lány 3 randi utan közölte vele, hogy át kellene térnie protestánsnak mert a lány apja lelkész volt (a srác zsidó vallású amúgy). Az ilyen sztorik mindig emlékeztetnek rá hogy a férfiak hogy meg tudnak rémülni nőktől ha túlzottan közelednek hozzájuk - lehet hogy ez csak az amerikai férfiakkal van így, másokkal igazából nem nagyon volt tapasztalatom. Hazakísért a kávézás után, megkérdeztem hogy fel akar-e jönni hozzám, igent mondott. Nem gondoltam semmi komolyra, csak jól éreztem magam vele, és nem akartam hogy elmenjen. Beszélgettunk még egy ideig a diványon egymás mellett ülve, aztán egyik dolog a másik után történt, hirtelen már az ágyban hancúroztunk. A szex nem volt sem túl jó, sem rossz. Felejthető. Éreztem, hogy nem túl tapasztalt, de figyelmes volt. Utána átölelt, és úgy is aludtunk el. Reggel korán el kellett mennie, felajánlottam hogy csinálok neki kávét, de sietett. Nem kérte el a számom, ahogy ment kifelé, elkértem az övét. Csak utána kezdtem el gondolkodni rajta hogy ez lehet hogy nem jó jel. Ha akarna még találkozni, elkérte volna a számomat. De aztán elhesegettem a gondolatot, mondván hogy a lakótársának megvan a számom, meg hogy mégis közös barátunk van és egy egyetemre járunk, biztos valahogy megtalál. Aztán teltek persze a napok, hetek, párszor összefutottunk az egyetemen, köszönt, aztán már azt sem. Mintha sosem talalkoztunk volna. Az ismerősöm szerint "mivel nem várta hogy történni fog köztünk valami, nem tudta hogy hogy kezelje a szituaciót miutan összejöttünk." Milyen férfi az ilyen??

Pár hónap elteltével a közös ismerős szülinapi vacsoráján találkoztunk. Mindketten tudtuk, hogy a másik ott lesz, fel voltunk készülve az esetleges kellemetlen helyzetre. Amint megláttam, rögtön azon kezdtem el töprengeni, hogy mit is találtam benne vonzónak azelőtt. Cinikusan beszél szinte mindenről, a humora legtöbbször csak alig mókás, és úgy összességében nem egy kedves ember. Ráadásul elgá előnytelenül kopaszodik - ez egyébként még sosem zavart egy férfiban sem - és hülyén átfésüli a pár szál haját a másik oldalra, amitől teljesen idiótán néz ki, és sokkal idősebbnek is a koránál. A szex mindent más megvilágításba helyezett számomra és csak most, pár hónap elteltével látom, hogy igazából milyen ember is. És nem tetszett, egyaltalán nem. Nem is értem hogy miért győztem meg magamat arról, hogy mennyire tetszik, amikor alig ismertem és még mikor szemetül is viselkedett sem tudtam magamban lezárni a dolgot. Csak most, az új találkozás után. Együtt jöttünk haza - közel lakunk egymáshoz - kiszállva a taxiból fel sem merült bennem hogy vele sétáljak, inkább a kerülő utat választottam. Jó éjszakát köszöntünk egymásnak, és más irányba indultunk el."

A tiéd?

intimfejloves@gmail.com