Foglalt

Mit keres egy nős férfi egy másik nőnél? Szexet? Nem feltétlenül.

Minden Henry és June-nal kezdődött. Több hónapot töltöttem azzal, hogy egyenesbe hozzam viharos szerelmi életemet pár nagyon rosszul sikerült és igencsak rövid kapcsolat után. Ez nagyjából abból állt, hogy kicsit elzárkóztam a külvilágtól, nem ismerkedtem férfiakkal, senki nem tetszett. Mindenki unalmasnak és szürkének tűnt. Volt ebben sok tudatosság és egy jó nagy adag tudatalatti félelem az újabb csalódásoktól. De Anais Nin naplóját olvasva valami felébredt bennem. Valami, amit hónapok alatt sikerült elég mélyre rejtenem. Gondolatok, érzések, vágyak, amiket szinte már el is felejtettem, hirtelen feltörtek belőlem. Ezzel egy időben utaztam egy versenyre bíráskodni. Az egyetem mellett ezzel keresek némi plusszpénzt. Tudtam, hogy ott lesz ő is, szintén bíró; pár héttel előtte röviden chat-eltünk. Kiderült, hogy mindketten Murakami rajongók vagyunk. Én épp egy nyilvános interjún és könyvfelolvasásán voltam, és meséltem neki miket mondott az író. Ő már majdnem minden könyvét olvasta, megígérte, hogy hoz majd nekem egyet a versenyre. Megbeszéltük azt is, hogy majd ha ott leszünk elmegyünk egy italra valahová.

Ezután sokat nem is gondoltam rá egészen addig, ameddig a szállodában ahol mindketten laktunk a verseny hétvégéjén, összefutottunk. Azelőtt több, mint 3 éve láttuk egymást utoljára. Akkor én még versenyeztem, ő pedig bíró volt. Mindig jóképűnek tartottam, de sokat sosem beszélgettünk, főleg a 10 év korkülönbség miatt. Akkor én még csak 21 voltam. Már akkor is nős volt, a felesége ugyanabból a sportkörből való. Utolsó találkozásunkkor már terhes volt az első gyerekükkel.

Amikor újra láttuk egymást a szálloda előterében, úgy tűnt, mintha csak az előző nap találkoztunk volna utoljára. A következő néhány órát egy kocsmában töltöttük - azt mondta csak egy italra jön le, mert nagyon fáradt..aztán lett belőle kettő, három és végül kicsit be is rugtunk.
Visszatérve a szállodába kiderült, hogy egymás mellett van a szobánk, és ő bekérezkedett még hozzám, mondván beszélgessünk még. Részben mivel korábbról ismertük egymást, részben, mert ő nős volt, fel sem merült bennem a gondolat, hogy köztünk valaha is történhetne bármi. Ettől annyira felszabadult voltam, mint általaában csak nagyon közeli barátokkal tudok lenni. Először csak az ágyon ülve beszélgettünk, régi ismerősökről, szerelmekről. Nekem meg Anais Nin járt a fejemben: arról kezdtem el beszelni, hogy talán egy ember sosem tud teljesen boldoggá tenni egy másikat minden szempontból, egy egész életen át. Ő azt mondta erre, hogy ezzel a dilemmával nap mint nap szembe néz.

Kezdtem érezni a feszültséget a szobában, amolyan szexuális feszültség volt. Gyorsan a mosdóba menekültem. Már éreztem hogy ami következik az elkerülhetetlen, hogy nekem ki kellene rúgnom a szobából ahhoz, hogy ne történjen meg köztünk ami megtörtént. De valami visszatartott. Amikor visszaültem az ágyra, szembe ült velem, rátette a kezét a karomra, és nagyon gyengéden megcsókolt. Érzelmek és vágyak tömege zúdult hirtelen a felszinre valahonnan mélyről belőlem. Iszonyúan kívantam, fizikailag es érzelmileg is. De még annál is jobban vágytam rá hogy kielégitsem őt. Végig akartam csókolni a testének minden kis részét, és boldoggá akartam tenni, ha csak egy pillanatra vagy egy éjszakára is. Ő nem engedte. Amint hozzáertem a péniszehez, ő elhátrált. Mintha ott lenne az a láthatatlan vonal amin már nem volt képes átlépni. Észrevettem, hogy közben levette a jegygyűrűjét és a nadrágzsebébe tette.
Én úgy tettem, mintha nem láttam volna. Azt mondta ő inkább adni szeret. Nagyon gyengéden végigcsókolta a testemet, és az ujjaink összefonódtak ahogy én elélveztem.

Mindennél jobban a karjaiban akartam feküdni egész éjszaka, és ott aludni. Valahogy tudtam, hogy el fog menni. Így is lett, egy pár perc után mondta, hogy mennie kell, hosszú nap következik. Tudtam, hogy fölösleges ellenkeznem, ebben a játékban ő diktálja a szabályokat, én nem követelhetek semmit. Elment, és én egész éjszaka le sem hunytam a szememet. Ezerszer is újra átéltem a karjaiban töltött pillanatokat és újra hallottam minden szavát.

Ez már majdnem 6 hónapja történt, azóta szinte minden nap amikor ő bent van az irodában, chatelunk a neten. A távolságon és reménytelenségen keresztül nézve tökéletesnek tűnik. Mindig azt mondja amit hallani szeretnék, figyelmes es kedves, valahogy érti a hülyeségeimet és az őrültségeimet, mint még más úgy érzem sosem. Ez is egy fajta addikció. Menekülés valami elől. Valószínűleg minden más lenne ha együtt lennénk. Hirtelen nem lenne ő sem olyan tökéletes. De ezt sosem fogom megtudni.

Még egyszer találkoztunk, együtt töltöttünk két csodás estét. Nem szeretkeztünk, bár mind a ketten nagyon akartuk, de neki az már nem fér bele a családos életébe. Ennek elennére, ami köztünk történt ezalatt a pár este alatt talán életem legintimebb élménye volt. Anélkül, hogy egyszer is belémhatolt volna. Szex és intimitás két teljesen különböző dolog.

Tudom, hogy gyötri a lelkiismerete. Imádja a gyerekeit, sosem bántaná őket. Nem tudom hogy a feleségével milyen a viszonya: először azt gondoltam, hogy valami biztosan nincs rendben náluk, de most már úgy érzem, hogy ő nem azért volt velem mert a feleségétől nem kap meg valamit. Egyszerűen erre vágytunk mind a ketten, kémia vagy akárminek nevezzük, egy olyan erő vonzott minket egymáshoz aminek egyikünk sem tudott ellenállni.

Nehéz ezt bevallanom, legfőképpen magamnak, de szerelmes lettem belé. Egy nős férfiba akinek 2 kisgyereke van. Sosem terveztem vagy akartam hogy így legyen, de ez törtent. Nem hibáztatom őt ezért, csak talán magamat. Nem bántam meg ami történt, de véget kell vetnem ennek a viszonynak, az állandó beszélgetéseknek és a lehetséges találkozásoknak.

Függetlenül attól, hogy ő mit akar és mit fog vagy nem fog tenni, nekem tovább kell lépnem mielőtt még mélyebbre húz ez az örvény ami ilyen hirtelen magával sodort."

 A tiéd?
intimfejloves@gmail.com